2007. október 08. hétfő, 12:06

Isten oltalmában

Írta: ftsc
IWIWGoogle bookmarkFacebookTwitter

ISTEN A MI OLTALMUNK ÉS ERŐSSÉGÜNK. MINDIG BIZTOS SEGÍTSÉG”
ZSOLTÁROK 46:2

 

2006. augusztus 20. sokakban mély nyomot hagyott. Ezek közé tartozom én is. Már régen nem voltam nyaralni, így nagyon megörültem, amikor Zoltán gyermekem meghívott, töltsek velük egy hetet Gárdonyban. A meghívás örömét még az is fokozta, hogy bár megéltem a 64. évemet, de a Velencei tónál még nem voltam.
A kis családdal egy tóparti campingben foglaltunk szállást. Fiam, menyem és az unokák mindent elkövettek, hogy jól érezzem magam. Naponta találtak ki újabb és újabb kedvességeket. Nagyszerűnek ígérkezett a hét, a Jóisten is kirendelte a megfelelő időjárást.
A nyaralásom vége közeledett, és a fiam azzal az ötlettel állt elő, hogy vacsorázzunk Agárdon, a Nádas étteremben. Az ötlet mindenkinek tetszett, és így 19-én este, az említett helyen szórakoztunk. A finom ételek mellett, egy szórólap is volt az asztalon, ami sétahajózásra invitált, a nyár minden estéjére, utolsó alkalom augusztus 20. este 7 óra.
Nagyszerű! - örvendezett a család, velem együtt.
Elmegyünk!- hangzott a döntés a családfőtől, és másnap délelőtt át is karikázott Agárdra, hogy biztosítsa a jegyet.
Este 7 órakor már a hajón voltunk, mivel más nem jelentkezet, a tulajdonosnak - nem nagy örömére - egy családért kellett beindítani a motort.
Az út igen látványosnak indult. Ahogyan a hajó egyre messzebb került a parttól, a látvány úgy lett egyre csodálatosabb. A Velencei tó tele van vízinövényekkel. Amerre haladt a hajó, jobbról, balról nádszigetek. Némely szélén kis lámpácska, talán azért, hogy nekünk mutassa az utat, talán ott horgászott valaki, mindenesetre emelte a látvány szépségét. Gyakran úgy éreztem, mi nyitjuk szét a nádat, a hajónk orra belehasít a nádrengetegbe. Ha kinyújtottuk oldalra a kezünket, megérinthettük a zöld növényzetet, majd ismét a tó vize csillogott, szép, nyugodt tükrével. Nem győztem betelni a látvánnyal.
„Nagy Istenem, ha nézem a világot, mit alkotott te szent „Legyen" szavad.... dúdolgattam,és csodáltam Isten alkotását. Hiába, erre csak a Teremtő képes. „A szívem áld, és hála tölti el, mily nagy vagy Te! Mily nagy vagy te!"
Dicsőítettem Istent, és hálát adtam neki, amiért én is láthatom ezt a számomra oly tökéletes alkotását. Jól volt érezni az Ő jelenlétét, úgy éreztem, a tenyerén hordoz.
Gyorsan beesteledett. Az égen megjelentek a csillagok, Gárdony felől pedig megkezdődött a tűzijáték. Az unokák rohantak a hajó másik oldalára, magukkal húzva engem is.
- Nézd mami! Gondoltad, hogy a Velencei tó közepéről nézed a tűzijátékot? …
Akkor feltekintettem az égre. Amit ott láttam, ugyan nem volt még ijesztő, de mindenesetre megnyugtató sem. Fekete fellegek kezdtek gyülekezni. A szellő is kezdett széllé változni. Egyre erősödött. Az előbbi lágy fodrocskák nagy hullámokká változtak, a szél pedig viharrá fokozódott. Mindez hihetetlen gyorsasággal, szinte egyik percről a másikra.
A békés sétahajókázás rémületté vált. A kormányos a lehetőségekhez képest igyekezett gyorsan megfordítani a hajó, és a part felé haladni. Mindent elkövetett, hogy mielőbb elérjük a mólót, ami most szinte megközelíthetetlenül távolinak tűnt.
A dicsőítés után most könyörögve imádkoztam:
Istenem! Te, aki mindennek ura vagy, ne vondd meg tőlünk irgalmadat! Segíts, el ne vesszünk kis családommal együtt! Te vigyázz ránk! Te hordozz most is a tenyereden!
Ilyen és ehhez hasonló szavakkal fordultam a Menny és Föld Urához.
Amikor a hajónk kikötött, már szakadt az eső, tombolt a vihar. A személyzetnek minden erejére szüksége volt hogy a vizijárművet rögzítse. Mi rohantunk végig a móló, ahová a víz nagy hullámokban csapkodva követett bennünket.
Az autóból láttuk, ahogyan csavargatja a fákat a szél. Megmenekültünk. Visszaérve a szálláshelyünkre megtudtuk, hogy Budapesten a tűzijáték alatt 5-en haltak meg, és több százan megsebesültek attól a vihartól, amiből minket Isten a tó közepéből kimentett.
Hálaadással borultam le, és köszöntem meg Istenünknek ezt a csodálatos imameghallgatást. „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban"
Én tudom, mert már többször megtapasztaltam. És te, aki olvasod, tudod-e, hiszed-e ezt?

 

Lakati Zoltánné

 

Módosítás: 2007. október 08. hétfő, 19:07

Menü

A perc igeverse

...Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.
Mózes II. könyve 20:5-6

Programok röviden

2018.07.10-15. Angol tábor

2018.07.15. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: vendég
Angoltábor záró

2018.07.19. csütörtök 19:00
Bibliaóra 
Igehirdető: Tóth Zoltán

2018.07.22. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: Merényi Zoltán

2018.07.22. vasárnap 18:00
Istentisztelet
Igehirdető: Merényi Zoltán

2018.07.26. csütörtök 19:00
Bibliaóra
Igehirdető: Tóth Krisztián

2018.07.29. vasárnap egész nap
Kirándulás Szokolyán

2018.08.02. csütörtök 19:00
Bibliaóra 
Igehirdető: Meláth Attila

2018.08.05. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila
Úrvacsora

2018.08.05. vasárnap 18:00
Istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila

2018.08.09. csütörtök 19:00
Bibliaóra
Igehirdető: Tóth Krisztián

2018.08.12. vasárnap 10:00
Imaóra, istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila

2018.08.12. vasárnap 18:00
Istentisztelet
Igehirdető: Meláth Attila

 

A gyülekezet részletes programjának
excel táblázataxlsx ide kattintv
a tölthető le

(2018.ápr.-szept.)


 

Követés

face_small
twit